Elindult a második kör a munkafolyamatban, mely a felfelületek hibajavításáról és előkészítéséről szólt. Az előző tulaj - ahogy talán írtam is ezt megelőzően - úgy gondolta, hogy a falban régen futó vastagabb fűtéscsövek nyomait (öklömnyi üregeit) kifújja purhabbal, oszt jól van az úgy. A fal síkjából zsömle méretű dudorok álltak ki, melyeket síkba kellett vágni, illetve annál mélyebbre, hogy szépen begipszelhessük a mélyedéseket. Ehhez lassabban kötő modellgipszet használtunk. Rengeteg apró munkafázis kell ahhoz, hogy a rádióstúdió esztétikus lehessen. Nem tudtunk nekirohanni a festésnek, míg nem intézzük a felületeket, hibákat. Így tehát kőművesmunkák következtek. No, lássuk miként végeztük abszolváltuk ezt !
Kezdtem a faragással, de ennél még mélyebbre mentem ...
Aztán takarítás, mert gányban nem lehet dolgozni ...
A bal felső sarok egy külön történet. Itt azt mondtam: " Ennyi gipsz a világon nincs ! "
Egy egészen más megoldást agyaltam ki. Hamarosan mutatom.
Majd bedolgoztuk ...
Kötés után csiszoltuk szépre, síkra
A Palmatex ragasztó megoldott mindent. Gyönyörűen fentmaradt a takaró-lap.
Ez a tartály, egyetlen menetes végen függ. Körülötte nagyon "necces" dolgozni.
Így és ezért választottuk - a helyhiány okán is - ezt a szerintem okos, praktikus megoldást.
Így és ezért választottuk - a helyhiány okán is - ezt a szerintem okos, praktikus megoldást.
Be is véstem szépen leendő helyére az új takaró - szellőzőt
Igen sok idő elment a sok pepecseléssel, így a folytatást a következő napra ütemeztük.
Hadd kössön minden, addig szépen-türelemmel voltunk.
