SWL - További SW ismeretek

Nem volt elég az előző poszt, amely általános infókat tartalmazott magáról az SWL tevékenységről. Folytatnom kell az ismeretek átadását, mely híven követi az én tanulási flyamatomat. Úgy adom tovább a netről összekapart infókat, ahogy nekem logikus, ahogy a kérdéseim jöttek, s ahogy azokra választ találtam a neten és az MI-t faggatva. Ez is száraz anyag lesz, DE BÍZOM ABBAN, HOGY HASZNOS.

 HOGYAN ÉS MIT KERESSÜNK ?

Melyik sáv mikor megy

Rövidhullámon alapvetően két nagy adástípust különböztethetünk meg fóniában.
a) BROADCAST rádióadások
b) AMATŐR sávok

1. Frekvenciasávok napszakok alapján

• Éjszaka (1,8 – 7 MHz között): Az alacsonyabb frekvenciák jobban terjednek.
• Nappal (9 – 30 MHz között): Magasabb frekvenciák működnek jobban.

2. Milyen üzemmódot használjunk ?

• AM (Amplitude Modulation): Rövidhullámú műsorszóró adókhoz.
• SSB (Single Sideband): Rádióamatőrök, hajózás, repülési adások hallgatásához.
• USB (Upper Sideband): 10 MHz fölött
• LSB (Lower Sideband): 10 MHz alatt
• CW (Morse kódos adásokhoz) – Ha dekódolni akarod, szoftver kell hozzá.

3. Keresés és finomhangolás (band scan)

• Forgasd végig lassan a sávokat, és figyelj az erősebb jelekre. (1 MHz-es lépések)
• Ha találsz valamit, állj meg, és hangold be pontosan (pl. finoman állítsd az SSB vagy AM frekvenciát). Lépdelj sokkal kisebb lépésközökben !
• Ha egy állomás pontos frekvenciáját megtaláltad, jegyezd fel!

4. Nemzetközi műsorszórás keresése

Kezdőknek a legizgalmasabb a világ különböző rádióállomásainak hallgatása.

• 9.400 – 10.000 kHz (napközben)
• 13.500 – 15.600 kHz (nappal)
• 11.600 – 12.100 kHz (délután, kora este)
• 5.900 – 6.500 kHz (késő délutántól éjjel)
• 7.000 – 7.500 kHz (este)

Érdemes keresni:

• BBC World Service (pl. 6.195 kHz, 9.410 kHz)
• Radio Romania International (pl. 7.370 kHz, 9.740 kHz)
• China Radio International (pl. 9.570 kHz, 11.975 kHz)
• Voice of America (VOA)

Ha találtál egy adást, nézd meg az interneten, hogy melyik állomás lehet! Ehhez hasznos lehet az Eibi vagy az HFCC frekvencialista. Illetve: https://www.short-wave.info/

 

5. Rádióamatőr és speciális adások figyelése

• Amatőr sávok: pl. 3.500 – 3.800 kHz, 7.000 – 7.200 kHz, 14.000 – 14.350 kHz
• Időjelző állomások: WWV (USA) 2.500, 5.000, 10.000, 15.000, 20.000 kHz
  
  
• Hajózási és légiforgalmi adások:
• 3.023 kHz, 5.450 kHz, 8.900 kHz (repülés)
• 2.182 kHz, 4.125 kHz, 6.215 kHz (hajózás)

 

6. Naplózás és dokumentálás

Írd fel, hogy mit hallottál:

• Dátum, idő (UTC!)
• Frekvencia és üzemmód
• Hallott szöveg vagy azonosító (pl. "This is BBC World Service")
• Jelerősség, zajszint

 

7. Speciális keresés és dekódolás

• NAVTEX időjárási adások (4.177,5 kHz, 6.268 kHz)
• Morse adások (CW mód)
• Digitális adások dekódolása SDR-rel (RTTY, PSK31, FT8)

 

 

8. Online frekvencialisták és eszközök használata

Használj online eszközöket, például:

• https://www.short-wave.info/ – élő frekvenciakereső
• https://www.eibispace.de/ – friss műsorszórási listák
• https://www.hfunderground.com/ – titkos és kalózállomások

 

Nemzetközi rövidhullámú műsorszórás (SW – Shortwave)

Frekvenciértékek és tartalmuk emelkedő értékek szerint:

• 3.200 – 5.000 kHz – Éjszakai és hajnali órákban működő adások.
• 5.900 – 6.500 kHz – Kora esti és éjszakai sáv.
• 7.000 – 7.500 kHz – Esti órákban Európából és Ázsiából sok adás érhető el.
• 9.400 – 10.000 kHz – Nappali sáv, főleg trópusi és kelet-ázsiai adások.
• 11.600 – 12.100 kHz – Délutáni és esti sáv, távoli állomások hallhatóak.
• 13.500 – 15.600 kHz – Kora délután működő adások.
• 17.400 – 18.200 kHz – Napközbeni adások.
• 21.450 – 21.850 kHz – Erős nappali adások, ha a terjedési viszonyok jók.

 

Utility és légiforgalmi adások

Ha a műsorszóráson túl is keresnél valamit:

• 2.000 – 4.000 kHz – Tengeri és hajózási kommunikáció.
• 5.450 – 5.700 kHz – Repülőgépek és földi állomások közötti hosszú távú kommunikáció (pl. NAT Atlantic frekvenciák).
• 8.800 – 11.000 kHz – Légiforgalom-irányítási frekvenciák (pl. óceán felett).

 

3. Rádióamatőr sávok (HAM rádió)

Ezeken a frekvenciákon rádióamatőrök beszélgetnek vagy távíróznak:

• 3.500 – 3.800 kHz (80 méteres sáv, főleg este)
• 7.000 – 7.200 kHz (40 méteres sáv, egész nap aktív)
• 14.000 – 14.350 kHz (20 méteres sáv, napközben távoli állomások hallhatóak)
• 21.000 – 21.450 kHz (15 méteres sáv, nappali terjedésnél működik)
• 28.000 – 29.700 kHz (10 méteres sáv, amikor a Nap aktív)

Időjelző állomások

Ha pontos időjelekre és időjárási információkra vadászol:

• WWV (USA) – 2.500, 5.000, 10.000, 15.000, 20.000 kHz
• RWM (Oroszország) – 4.996, 9.996, 14.996 kHz
• BPM (Kína) – 2.500, 5.000, 10.000, 15.000 kHz

 Digitális és adatátviteli jelek

Ha különleges jeleket keresel, érdemes figyelni:

• Frekvenciaváltós rádiótávíró (CW, RTTY, PSK31) – 3.580, 7.040, 10.140, 14.070 kHz
• Digitális időjárási adások – 4.628, 8.476, 12.663 kHz

Mikor érdemes hallgatni?

• Éjszaka (1.8–7 MHz) – Alacsonyabb frekvenciák működnek jobban.
• Nappal (9–30 MHz) – Magasabb frekvenciák terjednek jól.
• Naptevékenység hatása – Napfoltok és geomágneses viharok befolyásolhatják a vételt.

 

Fontosabb HF hajózási frekvenciák:

• 2.182 kHz – Nemzetközi vész- és hívócsatorna
• 4.125 kHz – Vészhelyzeti és távolsági kommunikáció
• 6.215 kHz, 8.291 kHz, 12.290 kHz, 16.420 kHz – Nemzetközi hajózási kommunikáció és vészhelyzeti sávok
• 4.177,5 kHz, 6.268 kHz, 8.416,5 kHz – NAVTEX (hajózási időjárás- és navigációs figyelmeztetések)

• 4-8 MHz-es sávok este és éjszaka a legjobbak, mert az ionoszféra jobban visszaveri az alacsonyabb frekvenciákat.
• 12-22 MHz-es frekvenciák napközben jobban működnek.

Lehetséges állomások, amelyeket Magyarországról foghatsz

• Olaszország – Roma Radio (IAR) – időjárási jelentések és vészhelyzeti kommunikáció
• Hollandia – Scheveningen Radio (PCH) – atlanti és európai hajózási adások
• Németország – DP07 (Hamburg Radio) – német hajózási irányítás
• UK – Portishead Radio (GKA) – hajózási HF rádióállomás (csökkentett forgalommal)
• Franciaország – Brest és Monaco Radio

Az UTC (Coordinated Universal Time) 
egy világidő, amely minden időzóna alapja. Az időzónák UTC-hez képest plusz (+) vagy mínusz (-) órákkal térnek el attól függően, hogy egy adott hely földrajzilag merre található.

UTC időzóna világtérkép

Hogyan számold ki az UTC időt?

1. Nézd meg, hogy melyik időzónában vagy.
• Magyarország a közép-európai időzónában (CET: UTC+1) van télen.
• Nyáron az óraátállítás miatt a közép-európai nyári idő (CEST: UTC+2) van érvényben.
  
  
2. Vond le az időeltolódást az aktuális időből.
• Ha téli időszámítás van (UTC+1): UTC = helyi idő - 1 óra.
• Ha nyári időszámítás van (UTC+2): UTC = helyi idő - 2 óra.

Példa a mostani időd (21:32) átszámítására UTC-be:

• Ha téli időszámítás van (UTC+1) → 21:32 - 1 óra = 20:32 UTC
• Ha nyári időszámítás van (UTC+2) → 21:32 - 2 óra = 19:32 UTC

Példák időzónákra és UTC-eltolódásokra:

Időzóna Rövidítés UTC-eltolódás Példa helyszín

Közép-európai idő CET UTC+1 Magyarország (téli idő)

Közép-európai nyári idő CEST UTC+2 Magyarország (nyári idő)

Greenwichtől keletre EET UTC+2 Görögország, Románia (tél)

Greenwichtől keletre nyáron EEST UTC+3 Görögország, Románia (nyár)

Greenwichtől nyugatra GMT UTC+0 London (téli idő)

USA keleti part EST UTC-5 New York (tél)

USA nyugati part PST UTC-8 Los Angeles (tél)

Tehát ha egy rádiófrekvenciás logban azt látod, hogy 19:00 UTC, akkor:

• Télen Magyarországon ez 20:00 lesz.
• Nyáron Magyarországon ez 21:00 lesz.

Az UTC azért fontos az SWL rádiózásban, mert a világ minden részén egységesen ezt használják, így elkerülhető a félreértés az időzónák között.

Az SWL logolás: (Shortwave Listening)

1. Időpont (UTC!)

• Minden nemzetközi logolás UTC-ben történik, hogy elkerüljék az időzóna-keveredést.
• Példa: 2025-03-25 19:32 UTC

2. Frekvencia (kHz vagy MHz)

• Pontosan feljegyzik, melyik frekvencián hallották az adást.
• Példa: 7.215 kHz vagy 14.230 MHz

3. Üzemmód (AM, SSB, CW, FM, digitális)

• AM – műsorszóró állomásokhoz
• USB / LSB (Single Sideband) – rádióamatőrök, légiforgalom
• CW (Morse kód) – ha morse-adást fogtak
• FM – rövidhullámú adók esetén ritkább
• Digitális módok (RTTY, FT8, PSK31 stb.) – ha dekódolnak

4. Állomás neve vagy azonosítója

• Példa: BBC World Service, Radio Romania International, HA5KDR (rádióamatőr hívójel)

5. Helyszín (ha ismert)

• Az állomás földrajzi eredete.
• Példa: Kostinbrod, Bulgária (Radio Bulgaria adóállomás)

6. Jelerősség és minőség (SINPO vagy SIO kód)

Az SWL-ek a vétel minőségét a SINPO vagy SIO skála szerint értékelik:

• S – Signal strength (jelerősség, 1-5)
• I – Interference (zavarás, 1-5)
• N – Noise (zaj, 1-5)
• P – Propagation (terjedési hatások, 1-5)
• O – Overall readability (összesített érthetőség, 1-5)

Példa: SINPO 45333

• 4 – Jó jelerősség
• 5 – Nincs zavarás
• 3 – Mérsékelt zaj
• 3 – Közepes terjedés
• 3 – Közepesen érthető

Vagy egyszerűsített SIO rendszer (1-5 skálán)
Példa: SIO 444 – Erős jel, mérsékelt zaj, jó érthetőség

7. Tartalom vagy érdekességek

• Mit hallottál az adásban?
• Milyen nyelven sugároztak?
• Volt azonosító (pl. "This is BBC World Service")?

Példa bejegyzés:
"Hírek az orosz-ukrán konfliktusról, angol nyelven, női bemondó."

8. Használt eszközök (opcionális)

• Rádió típusa (pl. XHDATA D-808 vagy RTL-SDR).
• Antenna (pl. longwire 10m, MLA-30 loop).

9. Megjegyzések

• Terepi rádiózás volt?
• Volt-e QRN (természetes zaj) vagy QRM (mesterséges zavarás)?

 

Példa egy teljes SWL log bejegyzésre:

Általános LOG

Ez alapján könnyen visszakeresheted az érdekes fogásokat, és más SWL-ekkel is megoszthatod az eredményeidet!

Az SWL rádiózás logolására több lehetőséged is van, attól függően, hogy milyen formában szeretnéd rögzíteni az észleléseidet.

1.       Papíralapú logfüzet

• Ha hagyományos módon szeretnéd vezetni a logot, egy egyszerű füzet vagy táblázat is megteszi.
• Használhatsz egy nyomtatott loglapot is, például innen tölthetsz le sablonokat:
• SWL logsheet (PDF)

2.       Excel vagy Google Táblázat

• Készíthetsz saját táblázatot az észlelésekhez, például így:

Dátum (UTC)	Idő (UTC)	Frekvencia	Üzemmód	Állomás	QTH	SINPO	Megjegyzés
2025-03-25	19:32 UTC	7.215 kHz	AM	VOA	USA	45333	Angol hírek

• Ha Google Táblázatban vezeted, könnyen elérheted bárhonnan.

3.       Online SWL logoldalak

Ha szeretnéd megosztani a logjaidat másokkal, vagy keresni mások észlelései között, ezeket az oldalakat érdemes megnézni:

• eQSL.cc
• Itt digitális QSL-kártyát is kaphatsz visszaigazolásként.
• Az SWL-ek számára külön is lehet regisztrálni.
• SWLogbook
• Egy letölthető Windows-os logolóprogram.
• HF Underground
• Kalózállomások és különleges adások figyelésére.
• WebSDR Logbook
• Ha online SDR rádión keresztül hallgatsz, itt is jegyzetelhetsz.

4.       SWL logoló mobilappok

Ha mobilról szeretnéd vezetni a logot, próbáld ki ezeket az appokat:

• „Ham Radio Logger” (Android)
• „SWL Logger” (Android/iOS)
• „QRZ Logbook” (inkább amatőröknek, de SWL-ek is használhatják)

Távolságok kiszámítása (légvonalban)

1. Google Earth (böngészőben és appban is működik)

Távolságmérés a Google Earth segítségével

2. Great Circle Mapper

• Egyszerű megoldás repülési távolságokhoz.
• Írd be a városokat, pl.: BUD-LHR (Budapest–London), és kiírja a távolságot.
  
  

3. Distance.to

• Gépelj be két várost, és azonnal kiszámítja a távolságot térképpel együtt.

Budapest - Peking távolság mérése

1. Miért fontos az ionoszféra?

Forrás: http://ham.wiki.hu

A rádióhullámok egy része az ionoszféráról visszaverődve terjed nagy távolságokra (ez teszi lehetővé a DX vételeket).

Az ionoszféra különböző rétegekből áll:

• D-réteg (60-90 km): Főként nappal létezik, és elnyeli az alacsonyabb frekvenciákat.
• E-réteg (90-150 km): Közepes visszaverődés, főként nappal aktív.
• F-réteg (150-400 km): Ez veri vissza a legtöbb rádióhullámot, de a működése napszaktól és frekvenciától függ.

2. Hogyan hat ez a frekvenciákra?

Nappal és éjszaka más frekvenciák terjednek jól, mert az ionoszféra viselkedése változik.

 Nappal: a D-réteg elnyelése miatt

• Az alacsonyabb frekvenciák (pl. 1-7 MHz) erősen csillapodnak, ezért ezek gyengén működnek nappal.
• A magasabb frekvenciák (pl. 10-21 MHz, azaz 31m-19m-16m-13m sávok) jól verődnek vissza az F-rétegről, így távoli vételre alkalmasak.

 

 Éjszaka: a D-réteg eltűnik, az F-réteg széthasad F1 és F2 rétegre

• Az alacsonyabb frekvenciák (pl. 1-7 MHz, azaz 49m-41m sávok) sokkal jobban terjednek!
• A magasabb sávok (pl. 19m-16m-13m) gyengülnek vagy teljesen eltűnnek, mert az F-réteg már nem képes hatékonyan visszaverni őket.

 

3. Hogyan használd ezt?

• Nappal: Próbálj 19m-16m-13m sávokon DX-elni (10-21 MHz között).
• Este és éjszaka: Hallgass 49m-41m sávokat (3-7 MHz között).

 Tehát a "magasabb frekvenciák jól működnek nappal" azt jelenti, hogy az F-réteg ilyenkor erősen visszaveri őket, míg az alacsonyabb frekvenciákat a D-réteg elnyeli.

Terjedési információk:

https://dxinfocentre.com/

- Single Side Band: (LSB vagy USB)

Általános szabály:

• LSB (Lower Side Band) használatos 160, 80 és 40 méteren
• USB (Upper Side Band) használatos 60 métertől felfelé

 

EGY IGAZÁN HASZNOS LINK:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLdhYXsEdWtI8j8l1FqxdZBAJkQ9qv-JLW
12 ismertető a rövidhullámos rádiózásról (angolul, de érthetően)

Itt tartok most az SW - SWL rádiózással való ismerkedésben ...

SWL - Short Wave Listening

 Nem rendelkezem amatőr hívójellel, de hallgatózni lehet a rövidhullámon így is. A PMR és a CB rádiózáson túl, nagyon érdekel az SW-MW-LW rádiózás, amivel eddig is próbálkoztam itthon, jellemzően az RTL-SDR v4 USB-s eszközömmel. Teszteltem Raspberry Pi 3-b eszközön is, Linuxon, de főként Windows rendszeren. Nagyon izgalmas élményeim voltak a hallgatózás során. Elértem egészen szép távolsági rekordokat (pld. Mariana-szigetek 11.500 km) és hallhattam keresztény rádióadást kínából, mint kuriózum ! A tetőtérben üzemeltetek egy aktív (5V táplálású, jelerősítős) MLA-30 plusz hurokantennát, mely az SDR vevőt hajtja, de ez is, mint a PMR és a CB jobban megy szabadtéren. Fejembe vettem, hogy összerakok erre a műfajra egy szettet, amely analóg és digitális elemeket egyaránt tartalmaz majd. Van (régi Huawei M2) tabletem, telefonom, RTL-SDR vevőm gyári antennájával, és van egy XHDATA D-808 rádióm, sokféle antennával, de gyártani is fogok magamnak egy LongWire fajtát is, mely mobilis, bárhol szabadon felállítható. Az egész motyó beefér majd egy kisebb dobozba, mellyel lehet is kivonulni vadászni. Igénylek majd egy SWL "hívójelet" és logolni fogom a találataimat. Ebben a posztban azoknak kívánok segíteni, akik hozzám hasonlóan érdeklődnek a rádiózás ezen területe iránt. (Száraz lesz, de hasznos !)

Az SWL (Short Wave Listening) vagyis a rövidhullámú rádióhallgatás egy olyan rádiózási ág, amelyben a rádiózás iránt érdeklődők rövidhullámú (SW – 1,6–30 MHz) adásokat hallgathatnak. Az SWL nem igényel rádióamatőr engedélyt, mivel a hallgatók csak vételt végeznek, adást nem sugároznak.

A rövidhullámú sáv sajátossága, hogy a rádióhullámok visszaverődnek az ionoszféráról, így nagy távolságokat hidalhatnak át, akár kontinenseken keresztül. Ez lehetővé teszi, hogy az SWL-hallgatók külföldi rádióállomásokat, repülési és tengeri kommunikációkat, időjárási jelentéseket, diplomáciai adásokat és amatőrrádiós beszélgetéseket fogjanak el. Amit nem hallhatunk, azt úgyis kódolják :-)

Az SWL népszerűsége részben abból fakad, hogy technikai és ismeretterjesztő szempontból is izgalmas hobbi. A hallgatók gyakran különféle antennákat és vevőkészülékeket használnak a vételi minőség javítására. Az észlelt állomásokról jegyzeteket készítenek, QSL-kártyákat gyűjtenek (igazolást az állomás vételezéséről), és egyesek digitális módokat is dekódolnak, például RTTY-t, CW-t (morzézést) vagy DRM-et.

Összességében az SWL a rádiózás egy felfedező jellegű ága, amely a világ különböző pontjairól érkező jelek vételére és elemzésére épül.

Megvalósítása:

ANALÓG:

Egy többsávos („világvevő”) rádióval egyszerűen hallgathatunk LW (Long wave), MW (Medium wave) és SW (Short wave) adásokat, vagy a saját teleszkóp antennájával, vagy az antenna bemenetére csatlakoztatott LongWire (hosszúdrót) antennával, vagy pédául aktív (megtáplált LOOP) antenna segítségével. A drótantennát krokodilcsipesszel is rögzíthetjük a rádió teleszkóp antennájára, de az ANTENNA IN bemenet jobb megoldás. Ebben az esetben a hordozható rádió a vevő, azon hallgatunk.

Hordozható rádió

DIGITÁLIS:

Az SWL megvalósítható például egy SDR vevővel is, ami 1 KHz és 2 GHz között mindent vesz megfelelő antennával. 29 MHz felett jön az SDR vevő képbe. Ezt az USB-s eszközt telefonhoz, tablethez és laptophoz is csatlakoztathatjuk. Androidra iOS-re egyaránt vannak applikációk, Windows rendszerre is találunk szép számmal programot, de még Linux-ra is. Az SDR vevőt érdemes ilyenkor USB HUB-on keresztül Power bankról megtáplálni, főleg telefon esetén, mert azért 150-200 mAh tápot felvesz a stick. Egy tablet vagy laptop már bőven kiszolgálja órákig azt. Elérhetők kifejezetten erre a célra digitális rádiók / konzolok, ha valaki azon akarja nézegetni a „vízesést”, ami a bejövő rádiójeleket mutatja.

SDR rádió

ANTENNÁK:

Alapesetben a rádió saját antennája is viszonylag elégséges lehet, nyilván korlátozásokkal, hiszen egy antenna nem lehet egyaránt kielégítően alkalmas mondjuk 3 MHz-re és a repsáv kiszolgálására is. Segíthetünk a rádión, ha 2-6 méter magasságban vízszintesen kifeszítünk egy okosan méretezett LongWire antennát, és azt a rádióhoz csatlakoztatjuk. Az antennára csíptetve is segít, de inkább a rádió ANTENNA IN bemenetére célszerű csatlakoztatni azt. Az antennákat érdemes UnUn egységgel megtámogatni, illetve földelni. Az UnUn egység illeszti az antenna impedanciáját a készülékhez, így segítve elő a jobb vételt. A közönséges LongWire antennához 9:1 UnUn passzol. A drót kerül az antenna csatlakozójának Pozitív (+) pontjára, mint meleg ér, és a Negatív pontra egy földelést érdemes készíteni. Ezt a földbe leszúrt vémpálcával valósíthatjuk meg, melyet összekötünk a Negatív ponttal. Ez segíti a zajcsökkentést. Az antennát itt Európában Észak – Dél irányban érdemes kifeszíteni. (Lejjebb írok majd a nevezetes antenna hosszokról a rádiósávokkal összefüggésben)

Ezzel lehet illeszteni az SDR vevőhöz a LongWire antennát

Használhatunk aktív megtáplált antennát is, melyben jelerősítő található (pld. egy MLA-30 Plus antenna, 5V PowerBankról meghajtva). A lehetőségek korlátlanok, hiszen létezik rövidhullámra is akár irányított antenna, de azok az antennák nem mobilisak. Ha a kertünkben fix állomást létesítünk, ott érdemes akár 25+ méteres antennát is fixen telepíteni, ha megoldható 4-6 méter magasságban … 

Ha egyetlen LongWire antennát szeretnénk használni az 540 kHz – 30 MHz tartományban rövidhullámú (SWL) rádiózáshoz, akkor az alábbiakat kell átgondolni:

1. Antenna hosszának kiválasztása:

Egy random wire (véletlenszerű hosszúságú) antenna jól működhet ebben a tartományban, ha elég hosszú.

Az ideális hossz legalább 20–30 méter, de ha helyed engedi, a 40–50 méter még jobb, különösen az alsó sávokhoz (pl. 540 kHz környékére).

Ne legyen pontosan félhullám vagy egész hullám egy adott sávon, mert akkor nehéz lesz illeszteni (elkerülendő hosszok: 7,5 m, 15 m, 30 m stb.).

Ajánlott hosszok: 23 m, 27 m, 35 m, 42 m 


2. Antenna anyaga és vastagsága:

Anyag: Réz vagy rézzel bevont acél (pl. antennahuzal vagy villanypásztor huzal)

Szigetelés: Lehet szigetelt és csupasz is, de a szigetelt huzal időjárásállóbb és tartósabb
(UV-álló PVC vagy teflon bevonat előnyös).

Sodrott vagy tömör: A sodrott huzal rugalmasabb és ellenállóbb a töréssel szemben, így általában jobb választás.

Keresztmetszet: 1,5–2,5 mm² az optimális – ennél vastagabb nem szükséges, vékonyabb könnyebben elszakadhat.



3. Felfüggesztés és táplálás:

Felfüggesztés: Lehet ferde (sloper) vagy vízszintes. Ha van helyed, egy L vagy Inverted-L
forma is működhet.

Magasság: Minél magasabbra tudod függeszteni (pl. 6–10 m vagy több), annál jobb vételt kapsz.

Illesztés: Egy 9:1 unun segíthet a rádió bemenetéhez illeszteni és csökkenti a tápvonal zajait.
         Jó földelés vagy ellenhuzal (pl. 5-10 m huzal a föld közelében) javíthatja a teljesítményt.

Ez amegoldás stabil, széles frekvenciatartományban jól működik, és csökkenti a zajokat.

ANTENNA TÁJOLÁSA:

A longwire antenna irányának kiválasztása attól függ, hogy mely irányokból szeretnéd a legjobb vételt elérni.

Longwire antennák sugárzási mintája

• Egy hosszúhuzal antenna fő iránya a vezeték tengelyére nagyjából 15-30 fokos szögben indul el az antenna végpontja felé.

• Minél hosszabb az antenna (pl. 1+ hullámhossz), annál inkább a végpontjai felé fog sugározni/vételt biztosítani.

Ajánlott tájolás:

1. Ha globális vételt akarsz (általános SWL rádiózáshoz)

Észak-Dél irányba helyezd el, mert így a fő vételi irányod Kelet-Nyugat lesz (Európa, Amerika, Ázsia).

2. Ha egy adott régióra fókuszálunk

Ha inkább Észak-Amerikát és Dél-Afrikát céloznád, akkor Kelet-Nyugat irányba húzd ki az antennát 

(fő vételi irány így Észak-Dél lesz).

3. Kevés hely esetén

Ferdeszögű elhelyezés (pl. 45°-ban) is működhet, ha nincs tökéletes helyed É-D vagy K-Ny irányban.

Egy L vagy Inverted-L antenna is jó kompromisszum lehet, ha függőleges komponensre is szükség van.

FÖLDELÉS:

1. Longwire antenna →
Egy legalább 10-30 méteres huzal, amelynek egyik vége 2 m magasban van, a másik pedig a rádió oldal.

2.  9:1 Unun → Van rajta két csavar: "+" (ANT)" és "-" (GND)".
 
3. Rádió → Az Unun kimenete csatlakozik a rádió antenna bemenetéhez vagy az SDR vevőhöz.
    (pl. SO-239, SMA, 3.5 mm mono Jack vagy más csatlakozó).

• A longwire felénk eső végét csatlakoztassuk az unun "+" (ANT) jelölésű csavarjához.
• Az unun "-" (GND) jelölésű csavart földelni kell! Egy vezeték + legalább 80 cm leszúró

A földelés kritikus a hosszúhullámú és középhullámú vételhez, mert segít elvezetni a töltéseket, csökkenti a zajokat és biztosítja a hatékony működést.

Előnyök:

• Csökkenti az RFI zajokat.
  
  
• Jobb vételi teljesítmény, főleg MW és SW sávokban.
  
  
• Ha emeletes házban vagy betonépületben vagy, nehezebb megoldani.

 

Extra tippek a jobb teljesítmény érdekében

- Ne húzd túl közel a házhoz a longwire-t, mert felveszi az elektromos zajokat !
- Ha emeletes házban vagy, az erkélykorlát vagy a fűtéscső is segíthet földelésként.
- Zajos vétel esetén, illessz egy "choke balun"-t (1:1 ferrites tekercset) a tápvonalba

Pár szó a Balun és Unun fogalmáról:

A 9:1 és a 49:1 balun egyaránt RF impedancia-illesztő transzformátor, de különböző típusú antennákhoz és különböző impedancia-átalakítási arányokhoz használják.

9:1 balun analóg cucchoz (forrás: internet)

• 9:1 balun → Ha egy véletlenszerű hosszúságú huzalantennát szeretnél használni, és egy univerzális megoldásra van szükséged több sávon. Ilyenkor egy antennahangoló szinte mindig kell.

• 49:1 balun → Ha egy félhullámú vég-táplált antennát építesz, például egy 20 méteres huzalt 40 méteres sávra. Itt az illesztés pontosabb, és nem feltétlenül kell hangoló.

Lényegében:

• A 9:1 balun sokoldalúbb, de mindig kell hozzá antennahangoló.

• A 49:1 balun hatékonyabb az EFHW antennáknál, és néha hangoló nélkül is működik.

Ha egy egyszerű, több sávon működő antennát szeretnél, a 9:1 a jobb választás. Ha egy konkrét sávra hangolt vég-táplált félhullámú antennát építesz, akkor a 49:1 balun az ideális.

Mikor melyiket használd?

• Balun → Ha egy szimmetrikus antennát (pl. dipólt) kötsz egy aszimmetrikus tápkábelhez 

        (pl. koax).

• Unun → Ha egy aszimmetrikus antennát (pl. egy vég-táplált huzalt) kötsz egy koaxiális kábelhez.

Ha például egy dipólt használsz, akkor egy 1:1 vagy 4:1 balun kellhet.

Ha egy végéntáplált huzalantennát (EFHW vagy random wire) használsz, akkor egy 9:1 vagy 49:1 unun a megfelelő.

Frekvenciák – hullámhosszok felhasználási területei:

LSB – SSB – USB

SSB (Single Side Band): Egy modulációs eljárás, amelyben az AM jel egyik oldalsávját és a vivőhullámot eltávolítják, csökkentve a sávszélességet és növelve a hatékonyságot.

LSB (Lower Sideband): Az SSB egyik típusa, amely az AM jel alsó oldalsávját használja, és általában 3,6 MHz alatt alkalmazzák a rádióamatőr sávokban.

USB (Upper Sideband): Az SSB másik típusa, amely az AM jel felső oldalsávját használja, és főként 3,6 MHz felett és a repülési, tengeri valamint katonai kommunikációban használatos.

Az SSB (Single Sideband) modulációt azért használjuk, mert hatékonyabb, mint az amplitúdómoduláció (AM):

1. Kevesebb sávszélességet foglal – Egy teljes AM jel kb. 6-10 kHz, míg egy SSB jel csak 2,4-3 kHz széles.
   
   
2. Jobb hatótávolság ugyanakkora teljesítmény mellett – Mivel az AM vivőhullámát és egyik oldalsávját eltávolítjuk, az SSB adás több energiát koncentrál a hasznos jelre, így kisebb teljesítménnyel is nagyobb távolságra sugározhatunk.
   
   
3. Hatékonyabb spektrumkihasználás – Több állomás fér el egy adott frekvenciasávon.

 

Az USB és LSB használatának gyakorlati oka főként szabványosítás:

• 3,6 MHz alatt (pl. 160m, 80m, 40m sávok) → LSB az amatőr rádiózásban.
• 3,6 MHz felett (pl. 20m, 15m, 10m, repülési és tengeri kommunikáció) → USB a szabvány.

Ez az elosztás megkönnyíti a rádióamatőrök és más szolgáltatások közötti kompatibilitást.

Ezzel az alaptudással már elindulhatunk a hallgatózás útján.
A következő posztokban bemutatom majd az ANALÓG és a DIGITÁLIS szettet is.
(Egy-két apró, speckó cuccnak meg kell érkeznie még ...)