SWL - További SW ismeretek

Nem volt elég az előző poszt, amely általános infókat tartalmazott magáról az SWL tevékenységről. Folytatnom kell az ismeretek átadását, mely híven követi az én tanulási flyamatomat. Úgy adom tovább a netről összekapart infókat, ahogy nekem logikus, ahogy a kérdéseim jöttek, s ahogy azokra választ találtam a neten és az MI-t faggatva. Ez is száraz anyag lesz, DE BÍZOM ABBAN, HOGY HASZNOS.

 HOGYAN ÉS MIT KERESSÜNK ?

Melyik sáv mikor megy

Rövidhullámon alapvetően két nagy adástípust különböztethetünk meg fóniában.
a) BROADCAST rádióadások
b) AMATŐR sávok

1. Frekvenciasávok napszakok alapján

• Éjszaka (1,8 – 7 MHz között): Az alacsonyabb frekvenciák jobban terjednek.
• Nappal (9 – 30 MHz között): Magasabb frekvenciák működnek jobban.

2. Milyen üzemmódot használjunk ?

• AM (Amplitude Modulation): Rövidhullámú műsorszóró adókhoz.
• SSB (Single Sideband): Rádióamatőrök, hajózás, repülési adások hallgatásához.
• USB (Upper Sideband): 10 MHz fölött
• LSB (Lower Sideband): 10 MHz alatt
• CW (Morse kódos adásokhoz) – Ha dekódolni akarod, szoftver kell hozzá.

3. Keresés és finomhangolás (band scan)

• Forgasd végig lassan a sávokat, és figyelj az erősebb jelekre. (1 MHz-es lépések)
• Ha találsz valamit, állj meg, és hangold be pontosan (pl. finoman állítsd az SSB vagy AM frekvenciát). Lépdelj sokkal kisebb lépésközökben !
• Ha egy állomás pontos frekvenciáját megtaláltad, jegyezd fel!

4. Nemzetközi műsorszórás keresése

Kezdőknek a legizgalmasabb a világ különböző rádióállomásainak hallgatása.

• 9.400 – 10.000 kHz (napközben)
• 13.500 – 15.600 kHz (nappal)
• 11.600 – 12.100 kHz (délután, kora este)
• 5.900 – 6.500 kHz (késő délutántól éjjel)
• 7.000 – 7.500 kHz (este)

Érdemes keresni:

• BBC World Service (pl. 6.195 kHz, 9.410 kHz)
• Radio Romania International (pl. 7.370 kHz, 9.740 kHz)
• China Radio International (pl. 9.570 kHz, 11.975 kHz)
• Voice of America (VOA)

Ha találtál egy adást, nézd meg az interneten, hogy melyik állomás lehet! Ehhez hasznos lehet az Eibi vagy az HFCC frekvencialista. Illetve: https://www.short-wave.info/

 

5. Rádióamatőr és speciális adások figyelése

• Amatőr sávok: pl. 3.500 – 3.800 kHz, 7.000 – 7.200 kHz, 14.000 – 14.350 kHz
• Időjelző állomások: WWV (USA) 2.500, 5.000, 10.000, 15.000, 20.000 kHz
  
  
• Hajózási és légiforgalmi adások:
• 3.023 kHz, 5.450 kHz, 8.900 kHz (repülés)
• 2.182 kHz, 4.125 kHz, 6.215 kHz (hajózás)

 

6. Naplózás és dokumentálás

Írd fel, hogy mit hallottál:

• Dátum, idő (UTC!)
• Frekvencia és üzemmód
• Hallott szöveg vagy azonosító (pl. "This is BBC World Service")
• Jelerősség, zajszint

 

7. Speciális keresés és dekódolás

• NAVTEX időjárási adások (4.177,5 kHz, 6.268 kHz)
• Morse adások (CW mód)
• Digitális adások dekódolása SDR-rel (RTTY, PSK31, FT8)

 

 

8. Online frekvencialisták és eszközök használata

Használj online eszközöket, például:

• https://www.short-wave.info/ – élő frekvenciakereső
• https://www.eibispace.de/ – friss műsorszórási listák
• https://www.hfunderground.com/ – titkos és kalózállomások

 

Nemzetközi rövidhullámú műsorszórás (SW – Shortwave)

Frekvenciértékek és tartalmuk emelkedő értékek szerint:

• 3.200 – 5.000 kHz – Éjszakai és hajnali órákban működő adások.
• 5.900 – 6.500 kHz – Kora esti és éjszakai sáv.
• 7.000 – 7.500 kHz – Esti órákban Európából és Ázsiából sok adás érhető el.
• 9.400 – 10.000 kHz – Nappali sáv, főleg trópusi és kelet-ázsiai adások.
• 11.600 – 12.100 kHz – Délutáni és esti sáv, távoli állomások hallhatóak.
• 13.500 – 15.600 kHz – Kora délután működő adások.
• 17.400 – 18.200 kHz – Napközbeni adások.
• 21.450 – 21.850 kHz – Erős nappali adások, ha a terjedési viszonyok jók.

 

Utility és légiforgalmi adások

Ha a műsorszóráson túl is keresnél valamit:

• 2.000 – 4.000 kHz – Tengeri és hajózási kommunikáció.
• 5.450 – 5.700 kHz – Repülőgépek és földi állomások közötti hosszú távú kommunikáció (pl. NAT Atlantic frekvenciák).
• 8.800 – 11.000 kHz – Légiforgalom-irányítási frekvenciák (pl. óceán felett).

 

3. Rádióamatőr sávok (HAM rádió)

Ezeken a frekvenciákon rádióamatőrök beszélgetnek vagy távíróznak:

• 3.500 – 3.800 kHz (80 méteres sáv, főleg este)
• 7.000 – 7.200 kHz (40 méteres sáv, egész nap aktív)
• 14.000 – 14.350 kHz (20 méteres sáv, napközben távoli állomások hallhatóak)
• 21.000 – 21.450 kHz (15 méteres sáv, nappali terjedésnél működik)
• 28.000 – 29.700 kHz (10 méteres sáv, amikor a Nap aktív)

Időjelző állomások

Ha pontos időjelekre és időjárási információkra vadászol:

• WWV (USA) – 2.500, 5.000, 10.000, 15.000, 20.000 kHz
• RWM (Oroszország) – 4.996, 9.996, 14.996 kHz
• BPM (Kína) – 2.500, 5.000, 10.000, 15.000 kHz

 Digitális és adatátviteli jelek

Ha különleges jeleket keresel, érdemes figyelni:

• Frekvenciaváltós rádiótávíró (CW, RTTY, PSK31) – 3.580, 7.040, 10.140, 14.070 kHz
• Digitális időjárási adások – 4.628, 8.476, 12.663 kHz

Mikor érdemes hallgatni?

• Éjszaka (1.8–7 MHz) – Alacsonyabb frekvenciák működnek jobban.
• Nappal (9–30 MHz) – Magasabb frekvenciák terjednek jól.
• Naptevékenység hatása – Napfoltok és geomágneses viharok befolyásolhatják a vételt.

 

Fontosabb HF hajózási frekvenciák:

• 2.182 kHz – Nemzetközi vész- és hívócsatorna
• 4.125 kHz – Vészhelyzeti és távolsági kommunikáció
• 6.215 kHz, 8.291 kHz, 12.290 kHz, 16.420 kHz – Nemzetközi hajózási kommunikáció és vészhelyzeti sávok
• 4.177,5 kHz, 6.268 kHz, 8.416,5 kHz – NAVTEX (hajózási időjárás- és navigációs figyelmeztetések)

• 4-8 MHz-es sávok este és éjszaka a legjobbak, mert az ionoszféra jobban visszaveri az alacsonyabb frekvenciákat.
• 12-22 MHz-es frekvenciák napközben jobban működnek.

Lehetséges állomások, amelyeket Magyarországról foghatsz

• Olaszország – Roma Radio (IAR) – időjárási jelentések és vészhelyzeti kommunikáció
• Hollandia – Scheveningen Radio (PCH) – atlanti és európai hajózási adások
• Németország – DP07 (Hamburg Radio) – német hajózási irányítás
• UK – Portishead Radio (GKA) – hajózási HF rádióállomás (csökkentett forgalommal)
• Franciaország – Brest és Monaco Radio

Az UTC (Coordinated Universal Time) 
egy világidő, amely minden időzóna alapja. Az időzónák UTC-hez képest plusz (+) vagy mínusz (-) órákkal térnek el attól függően, hogy egy adott hely földrajzilag merre található.

UTC időzóna világtérkép

Hogyan számold ki az UTC időt?

1. Nézd meg, hogy melyik időzónában vagy.
• Magyarország a közép-európai időzónában (CET: UTC+1) van télen.
• Nyáron az óraátállítás miatt a közép-európai nyári idő (CEST: UTC+2) van érvényben.
  
  
2. Vond le az időeltolódást az aktuális időből.
• Ha téli időszámítás van (UTC+1): UTC = helyi idő - 1 óra.
• Ha nyári időszámítás van (UTC+2): UTC = helyi idő - 2 óra.

Példa a mostani időd (21:32) átszámítására UTC-be:

• Ha téli időszámítás van (UTC+1) → 21:32 - 1 óra = 20:32 UTC
• Ha nyári időszámítás van (UTC+2) → 21:32 - 2 óra = 19:32 UTC

Példák időzónákra és UTC-eltolódásokra:

Időzóna Rövidítés UTC-eltolódás Példa helyszín

Közép-európai idő CET UTC+1 Magyarország (téli idő)

Közép-európai nyári idő CEST UTC+2 Magyarország (nyári idő)

Greenwichtől keletre EET UTC+2 Görögország, Románia (tél)

Greenwichtől keletre nyáron EEST UTC+3 Görögország, Románia (nyár)

Greenwichtől nyugatra GMT UTC+0 London (téli idő)

USA keleti part EST UTC-5 New York (tél)

USA nyugati part PST UTC-8 Los Angeles (tél)

Tehát ha egy rádiófrekvenciás logban azt látod, hogy 19:00 UTC, akkor:

• Télen Magyarországon ez 20:00 lesz.
• Nyáron Magyarországon ez 21:00 lesz.

Az UTC azért fontos az SWL rádiózásban, mert a világ minden részén egységesen ezt használják, így elkerülhető a félreértés az időzónák között.

Az SWL logolás: (Shortwave Listening)

1. Időpont (UTC!)

• Minden nemzetközi logolás UTC-ben történik, hogy elkerüljék az időzóna-keveredést.
• Példa: 2025-03-25 19:32 UTC

2. Frekvencia (kHz vagy MHz)

• Pontosan feljegyzik, melyik frekvencián hallották az adást.
• Példa: 7.215 kHz vagy 14.230 MHz

3. Üzemmód (AM, SSB, CW, FM, digitális)

• AM – műsorszóró állomásokhoz
• USB / LSB (Single Sideband) – rádióamatőrök, légiforgalom
• CW (Morse kód) – ha morse-adást fogtak
• FM – rövidhullámú adók esetén ritkább
• Digitális módok (RTTY, FT8, PSK31 stb.) – ha dekódolnak

4. Állomás neve vagy azonosítója

• Példa: BBC World Service, Radio Romania International, HA5KDR (rádióamatőr hívójel)

5. Helyszín (ha ismert)

• Az állomás földrajzi eredete.
• Példa: Kostinbrod, Bulgária (Radio Bulgaria adóállomás)

6. Jelerősség és minőség (SINPO vagy SIO kód)

Az SWL-ek a vétel minőségét a SINPO vagy SIO skála szerint értékelik:

• S – Signal strength (jelerősség, 1-5)
• I – Interference (zavarás, 1-5)
• N – Noise (zaj, 1-5)
• P – Propagation (terjedési hatások, 1-5)
• O – Overall readability (összesített érthetőség, 1-5)

Példa: SINPO 45333

• 4 – Jó jelerősség
• 5 – Nincs zavarás
• 3 – Mérsékelt zaj
• 3 – Közepes terjedés
• 3 – Közepesen érthető

Vagy egyszerűsített SIO rendszer (1-5 skálán)
Példa: SIO 444 – Erős jel, mérsékelt zaj, jó érthetőség

7. Tartalom vagy érdekességek

• Mit hallottál az adásban?
• Milyen nyelven sugároztak?
• Volt azonosító (pl. "This is BBC World Service")?

Példa bejegyzés:
"Hírek az orosz-ukrán konfliktusról, angol nyelven, női bemondó."

8. Használt eszközök (opcionális)

• Rádió típusa (pl. XHDATA D-808 vagy RTL-SDR).
• Antenna (pl. longwire 10m, MLA-30 loop).

9. Megjegyzések

• Terepi rádiózás volt?
• Volt-e QRN (természetes zaj) vagy QRM (mesterséges zavarás)?

 

Példa egy teljes SWL log bejegyzésre:

Általános LOG

Ez alapján könnyen visszakeresheted az érdekes fogásokat, és más SWL-ekkel is megoszthatod az eredményeidet!

Az SWL rádiózás logolására több lehetőséged is van, attól függően, hogy milyen formában szeretnéd rögzíteni az észleléseidet.

1.       Papíralapú logfüzet

• Ha hagyományos módon szeretnéd vezetni a logot, egy egyszerű füzet vagy táblázat is megteszi.
• Használhatsz egy nyomtatott loglapot is, például innen tölthetsz le sablonokat:
• SWL logsheet (PDF)

2.       Excel vagy Google Táblázat

• Készíthetsz saját táblázatot az észlelésekhez, például így:

Dátum (UTC)	Idő (UTC)	Frekvencia	Üzemmód	Állomás	QTH	SINPO	Megjegyzés
2025-03-25	19:32 UTC	7.215 kHz	AM	VOA	USA	45333	Angol hírek

• Ha Google Táblázatban vezeted, könnyen elérheted bárhonnan.

3.       Online SWL logoldalak

Ha szeretnéd megosztani a logjaidat másokkal, vagy keresni mások észlelései között, ezeket az oldalakat érdemes megnézni:

• eQSL.cc
• Itt digitális QSL-kártyát is kaphatsz visszaigazolásként.
• Az SWL-ek számára külön is lehet regisztrálni.
• SWLogbook
• Egy letölthető Windows-os logolóprogram.
• HF Underground
• Kalózállomások és különleges adások figyelésére.
• WebSDR Logbook
• Ha online SDR rádión keresztül hallgatsz, itt is jegyzetelhetsz.

4.       SWL logoló mobilappok

Ha mobilról szeretnéd vezetni a logot, próbáld ki ezeket az appokat:

• „Ham Radio Logger” (Android)
• „SWL Logger” (Android/iOS)
• „QRZ Logbook” (inkább amatőröknek, de SWL-ek is használhatják)

Távolságok kiszámítása (légvonalban)

1. Google Earth (böngészőben és appban is működik)

Távolságmérés a Google Earth segítségével

2. Great Circle Mapper

• Egyszerű megoldás repülési távolságokhoz.
• Írd be a városokat, pl.: BUD-LHR (Budapest–London), és kiírja a távolságot.
  
  

3. Distance.to

• Gépelj be két várost, és azonnal kiszámítja a távolságot térképpel együtt.

Budapest - Peking távolság mérése

1. Miért fontos az ionoszféra?

Forrás: http://ham.wiki.hu

A rádióhullámok egy része az ionoszféráról visszaverődve terjed nagy távolságokra (ez teszi lehetővé a DX vételeket).

Az ionoszféra különböző rétegekből áll:

• D-réteg (60-90 km): Főként nappal létezik, és elnyeli az alacsonyabb frekvenciákat.
• E-réteg (90-150 km): Közepes visszaverődés, főként nappal aktív.
• F-réteg (150-400 km): Ez veri vissza a legtöbb rádióhullámot, de a működése napszaktól és frekvenciától függ.

2. Hogyan hat ez a frekvenciákra?

Nappal és éjszaka más frekvenciák terjednek jól, mert az ionoszféra viselkedése változik.

 Nappal: a D-réteg elnyelése miatt

• Az alacsonyabb frekvenciák (pl. 1-7 MHz) erősen csillapodnak, ezért ezek gyengén működnek nappal.
• A magasabb frekvenciák (pl. 10-21 MHz, azaz 31m-19m-16m-13m sávok) jól verődnek vissza az F-rétegről, így távoli vételre alkalmasak.

 

 Éjszaka: a D-réteg eltűnik, az F-réteg széthasad F1 és F2 rétegre

• Az alacsonyabb frekvenciák (pl. 1-7 MHz, azaz 49m-41m sávok) sokkal jobban terjednek!
• A magasabb sávok (pl. 19m-16m-13m) gyengülnek vagy teljesen eltűnnek, mert az F-réteg már nem képes hatékonyan visszaverni őket.

 

3. Hogyan használd ezt?

• Nappal: Próbálj 19m-16m-13m sávokon DX-elni (10-21 MHz között).
• Este és éjszaka: Hallgass 49m-41m sávokat (3-7 MHz között).

 Tehát a "magasabb frekvenciák jól működnek nappal" azt jelenti, hogy az F-réteg ilyenkor erősen visszaveri őket, míg az alacsonyabb frekvenciákat a D-réteg elnyeli.

Terjedési információk:

https://dxinfocentre.com/

- Single Side Band: (LSB vagy USB)

Általános szabály:

• LSB (Lower Side Band) használatos 160, 80 és 40 méteren
• USB (Upper Side Band) használatos 60 métertől felfelé

 

EGY IGAZÁN HASZNOS LINK:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLdhYXsEdWtI8j8l1FqxdZBAJkQ9qv-JLW
12 ismertető a rövidhullámos rádiózásról (angolul, de érthetően)

Itt tartok most az SW - SWL rádiózással való ismerkedésben ...